Szigorúan ellenőrzött emlékezet, avagy, de tényleg, kié is Auschwitz? | Szombat Online
Nem vagyok rutinos esszéista. Rutinos Auschwitzba járó vagyok (bármennyire is morbid ez a kijelentésem). Harmincon innen, de a kerekítési határon már túl (I was Twenty-six) jártam először a valamikori táborkomplexumban. Az élményre azóta sem születtek kifejezések. (A nyelvújítás nem, talán egy nyelvcsonkítás segítene.) Persze élhetnék a közhelyek adta kényelemmel is: „Az akkor látottak úgy élnek bennem, mint…”.