A csalóka felejtésről
Szerbhorváth György Arról a kibogozhatatlan történetről, hogy akkor most van-e hangágyúja a szerb rendőrségnek stb. (nincs, de van), használták-e a belgrádi tüntetéseken (igen, de nem úgy), vettek-e (nem, de a raktárba bekerült), és szabad-e használni (nem, de valamire igen), az a sztori jutott eszembe, amikor 1991-92-ben jugoszláv/szerb katona voltam, és mesterlövésznek soroltak be a szakaszban, mert a legalacsonyabbakat annak szokás, hogy jól elbújhassunk, s ne lásson az ellenség.
A Tudózsidó unortodox hírolvasója